A pályája csúcsán lévő 39 éves
Bródy Sándor 1902-ben kapott megbízást a Pallas kiadótól, hogy szerkesztőként működjön közre a 23 éves
Erdős Renée második verseskötetének kiadásában. Bródynak a szokatlanul modern hangvételű, vakmerően erotikus versek is tetszettek, de még jobban fekete szemű, fekete hajú, életvidám szerzőjük. Amire a kötet nyomdába került, már tartott
a költőnő és az író viharos szerelme, amely
majdnem halállal végződött. A csallóközi zsidó család hetedik gyermekeként felnőtt Ehrenthal Regina 15 évesen került Budapestre, ahol színiiskolába járt. Első verseire Eötvös Károly, a tiszaeszlári per védőügyvédje figyelt fel.
 |
| Erdős Renée |
A tehetséges költőnőt
a sikeres zsidó asszimiláció példájának tartotta, ezért segített neki, hogy írásai immár Erdős Renée néven megjelenjenek. Eötvös saját költségén kiadta a 2
0 éves lány első verseskötetét, amely
gyors népszerűséget hozott. A budapesti értelmiségi körök férfi tagjai mind meg akarták ismerni a szerzőt.
Rövid ideig udvarlói közé tartozott Molnár Ferenc, Szabó Ervin és Jászi Oszkár is. Egyre újszerűbb, egyre modernebb versek születtek, olyanok, amelyeket korábban nő a magyar irodalomban nem írt:
"Ha küldelek százszor
százszor visszavárlak
Amikor gyűlöllek
akkor is kívánlak".
Pfeiffer Károly, a tekintélyes Pallas Kiadóvállalat igazgatója nemcsak üzletet látott a versekben, hanem bele is szeretett a költőnőbe. Azért is kérte fel Bródyt szerkesztőnek, mert mindent meg akart tenni, hogy Erdős Renée sikeres legyen. Így is lett: a Versek című kötete az 1902-es év egyik irodalmi szenzációja volt.
 |
Bródy Sándor, nagy hatású drámaíró
és publicista |
Ady Endre zseniális poétalánynak nevezte, Babits Mihály verset írt hozzá. Pfeiffer arra számított, hogy a hálás Erdőst a magánéletben is magához tudja kötni. Csakhogy
Bródy szerkesztőből szerető lett: így a csalódott Pfeiffer Erdős Renée kötetével az éjjeliszekrényén öngyilkos lett. A rossz ómen ellenére az
író és szerelme összeköltözött. Bródy
a korszak férfiszépségének számított, aki 15 évvel korábban már elhagyta családját egy színésznő,
Hunyady Margit kedvéért. Akkor visszatért feleségéhez, de most, az új szerelem miatt elvált tőle. Elindította Jövendő című lapját, amelynek egyik legfontosabb szerzője Renée lett, akinek írásai minden számban megjelentek. Igazi irodalmi sztárok voltak, szerelmüket a nyilvánosság előtt élték.
Viharos, veszekedésekkel teli kapcsolat volt ez, amely jó témát szolgáltatott a pesti társasági pletykáknak. A költőnő mentora, Eötvös Károly nem is nézte jó szemmel a viszonyt, „ékes hímpávának” nevezte Bródyt.
 |
| Fülep Lajos |
A pár
folyamatosan hűtlenséggel vádolta egymást, talán nem is alaptalanul. Bródy végül megkérte Renée kezét, de a lány nemet mondott. Későbbi önéletírása szerint akkor már megérintette a katolicizmus erkölcsisége, de ez inkább utólagos visszavetítés. Mindenesetre
Bródy bírta kevésbé a héjanászt: 1905-ben,
egy ausztriai nyaralás közben szíven lőtte magát. Az öngyilkosság nem sikerült, az író túlélte a lövést. Később megírta, hogy a kikosarazás mellett egy halálosnak diagnosztizált, ártalmatlan betegség keserítette el, de akkor mindenki a szeretőjét okolta tettéért.
Amíg Bródy kórházban gyógyult, Renée is összeomlott, egy ideig idegszanatóriumban kezelték. Innen hosszabb időre Olaszországba utazott. Ezalatt a felépült szerető és nyomában az őt sajnáló folyóiratok
teljesen kirekesztették a költőnőt az irodalmi életből. Néhány évvel később Kaffka Margit nekrológnak is beillő, dicsérő cikket írt újabb kötetéről, mintha Erdős Renée már nem is élne. Pedig nagyon is élt, csak éppen teljesen új szerepben. Olaszországban katolizált,
egy ideig zárdában is élt.
 |
| Idősödve... kirekesztve... |
Aztán
hozzáment Fülep Lajos művészettörténészhez, akivel ugyan egyáltalán nem illettek össze, de a halk szavú filosz legalább mindenben ellentéte volt Bródynak. Amire a második gyerekük megszületett, már el is váltak. Erdős Renée szakított a költészettel is, és íróként kezdett új életet.
Az első női író volt, aki fényesen megélt a könyveiből. Érthető, a polgári közönség számára könnyen fogyasztható regények voltak ezek,
sok erotikával, óriási példányszámban. Mindez elég volt, hogy lektűríróként skatulyázzák be szerzőjüket. Pedig könyvei sokkal többek, mint szirupos lányregények:
bukással és önfeladással terhes női sorsok krónikái. Ő volt a
világon az első szerző, akinek volt mersze regényt írni a női orgazmusról. Erdős Renée regényei még most is megjelennek, de Adyt megihlető verseit ma is elzárja az utókor elől az elhagyott Bródy Sándor bosszúja. Érdemes újraolvasni.
Nyári Krisztián gyűjtéséből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése