A könyvek titkos élete

Lori Wick: Ezer vihar - a háború poklában is létezhet szerelem

Eredeti cím: Every Storm

Műfaj: háborús / keresztény romantika

Kiadó: Alexandra

Kiadás éve: 2007

Fordító: Iváncsics Irma

Oldalszám: 344

1945 – Rigg az eszményeit követve jelentkezett katonai szolgálatra. A családja és Isten színe előtt kijelentette, hogy ha kell, az életét is feláldozza a hazájáért. Arra azonban aligha számíthatott, hogy a Csendes-óceán déli vidékén, egy Isten háta mögötti szigeten az éhhalál küszöbén álló amerikai lányra bukkan, aki egy repülőgép-szerencsétlenség egyetlen túlélőjeként tengeti életét. A férfi arra szerződött, hogy kemény katonákat vezessen véres csatákba, s miután végigharcolták a háborút, épségben hazavigye őket családjaikhoz. Az azonban álmában sem jutott eszébe, hogy egy korban hozzáillő, szívszaggatóan kiszolgáltatott nőre akad, aki nagy, barna szemével olyan könyörgőn mered rá, hogy elszorul a szíve, ha csak rápillant. Rigg mindent feláldozott, hogy hazája győztesen kerüljön ki a vérzivatarból. Vajon lehetséges, hogy valamilyen isteni ajándékra lelhet ebben a rideg embertelenségben?

Könyvismertető:

Mivel mostanába belefutottam pár fajsúlyosabb könyvdarabba, gondoltam, ma hétvégén lazítok, és jöjjön a romantika! Valami olyasmire vágytam, mint Frank G. Slaughter Kard és szikéje, vagy a Frontsebész, vagyis maradjunk azért a háborúknál, hogy ne csöpögjön annyira a szentimentalizmustól.

Hát nem tudtam nagyon sok könyv közül választani, ez a téma már lejárt a mindent elsöprő vámpír-erotika mögött, de hát mit tegyen az ember, ha másra támad gusztusa. Nagy nehezen végül rátaláltam az Ezer viharra!

Már az elején gyanús volt, hogy nem Slaughter-féle anyaggal van dolgom! Ebbe a könyvbe valami plusz is van amit elfelejtettek elmondani! Oh, megvan! Kérem, ez egy Christian historical romantic fiction (Keresztény, történelmi romantikus regény)!!! Igazi ritkaság a hazai könyvpiacon!!!!  Tehát ha arra számít valaki, hogy nagy lepedőgyűrések lesznek benne, hát téved, és nem is neki való ez a történet.

Lori Wick az egyik legsokoldalúbb
keresztény romantikus szerző.

A romantikának rengeteg fajtája van, kishazánban a könyves oldalakon ezek nincsenek szétválasztva, nem úgy mint külhonban.

Mert van ugye alapból, történelmi, és mai romantika, de ott a paranormális, az erotikus, a sci-fi, de van meleg- és szado-mazo romantika, skótos, vikinges, a szereplők bőrszíne alapján is megválogathatjuk az olvasni kívánt irodalmat... (és a végtelenségig sorolhatnám még) és van a keresztény. 

Az ilyen könyvekben elmaradhatatlanul felbukkan a hit és az önmegtartóztatás kérdése, ha pedig baj van a szereplők jó sokat imádkoznak, az írók ilyenkor belecseppentik kedvenc bibliai idézeteiket stb... És ott van még persze, hogy a történettel vasárnap templomba megyünk! Ha nem akkor: ááhhh... Továbbá: nem dohányzunk, nem iszunk, nem kufircolunk! Ha nincs hitünk, megtérünk és szűzen megyünk férjhez. Szex? Csak esküvő után!

Most azt hiheti az olvasó, hogy gúnyolódom az efféle könyveken, pedig korántsem. A meglepetés erejével ért, mivel egyáltalán nem számítottam erre, sőt, nem is találkoztam itthon még a romantika ezen típusával, de meg kell mondjam cseppet sem bánom hogy összefutottunk.

Szívmelengető, megható, és kellemes olvasmány. Némi bepillantást kapunk a torpedó naszádokon szolgáló II. Világháborús katonák mindennapjaiból, vágyakozásukról szeretteik után.

Jane Yolen: Csipkerózsa

Eredeti cím: Briar Rose
Műfaj: Fantasy / Szépirodalom, de láttam már szórakoztató irodalom besorolást is...

Kiadó: Metropolis Media

Kiadás éve: 2010.

Fordító: F. Nagy Piroska

Oldalszám: 201

Rebecca egész gyermekkorának meghatározó élményei voltak a Nagymama meséi Csipkerózsáról. Az amerikai kislány számára egzotikus európai folklórvilág azonban új értelmet nyer, amikor a nagymama halálos ágyán közli vele, hogy ő maga volt Csipkerózsa. Ez a vallomás hosszú útra indítja az immár felnőtt Beccát térben és időben egyaránt, mert csak egy másik földrészen fejtheti meg azt a titkot, amely homályba burkolja családja múltját. Ám Európában a várt csodák helyett a holokauszt nyomasztó emlékeivel kell szembesülnie, és ez a fokról fokra megismert történet, noha bizonyos párhuzamokat mutat a klasszikus mesével, egyre élesebb ellentmondásba kerül a gyermekként oly sokszor hallott „boldogan éltek, míg meg nem haltak” befejezéssel.

Jane Yolen díjnyertes regénye nélkülözhetetlen olvasmánya lehet a felnövekvő új nemzedékeknek, mivel a történelemnek vannak korszakai, amelyeket nem feledhetünk el, nehogy véletlenül megismétlődjenek.

" Lengyelország tele van hősökkel. Két méterrel a föld alatt."

Könyvismertető:

Jane Yolen

Kétkedő hangulattal álltam neki ennek a könyvnek... Egyrészt nem tetszett a borító, a könyv trailere cseppet sem keltette fel a kíváncsiságom, másrészt nem tudtam hogy lesz összekapcsolva a mese a valósággal. Az ilyen műfajnál mindig nagy a bukás veszélye, nagyon jól kell forgatni a tollat ahhoz, hogy a történet ne váljon erőltetetté, modorossá. A téma viszont érdekelt, és mivel az írás díjnyertes (Fantasy Award for Adult Literature, 1993), gondoltam nagy baj nem lehet.

Az előszó annyira jó volt, hogy minden kétségem szertefoszlott., ezer éve nem olvastam ilyen bevezetőt!!! Aztán jött a mélyrepülés... az első oldalakat megszenvedtem, nem fogott meg. De amiért nem tetszett... abszolút szubjektív dolog. Személy szerint jobban szeretem a jellemábrázolós könyveket, itt pedig a történeten, a cselekedeteken van a hangsúly. A könyv egész egyszerűen olyan merev felépítésű, hogy a képzeletnek semmit nem hagy. A legutolsó fénykép kipakolási mozdulatsort is leírja. Egyértelmű, hogy a szerző határozottan ragaszkodik ahhoz, hogy a sztorit pontosan úgy képzeld el, ahogy azt ő leírta. De aki épp ezt a műfajt favorizálja, annak kifejezetten figyelemfelkeltő lehet. Később hozzászoktam a stílusához, és akkor megtörtént az áttörés, engem is épp úgy magával ragadott, ahogy előttem sok ezer embert szerte a világon... 

Kazuo Ishiguro: Napok romjai

Műfaj: Szépirodalom
Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó
Kiadás éve: 2010
Fordító: Kada Júlia
Oldalszám: 272
Sorozat: FilmRegények

1956 forró nyara. Az előkelő Darlington Hall elegáns komornyikja, Stevens új gazdája biztatására néhány napos kirándulásra indul. Fő célja azonban nem Dél-Anglia lenyűgöző tájainak megismerése, hanem egy találkozó: azt reméli, hogy sikerül visszacsábítania házvezetőnek Miss Kentont, akivel valamikor évekig együtt dolgozott. Ám kisebb-nagyobb kalandokkal tarkított utazása egyszersmind jelképes is. Stevens a kirándulás elbeszélésével párhuzamosan visszautazik a múltjába, és felidézi mindennapi életét a harmincas évekbeli főúri házban, Lord Darlington felelőtlen politikai kalandorságát - de mindenekelőtt saját kapcsolatát Miss Kentonnal, melynek természetét sok év után sem tisztázta magában. A Napok romjai az elveszett ügyek és az elvesztegetett szerelem, a megbánás álomszerűen szép és gazdag regénye. Stevens komikus sutasága és reménytelen tehetetlensége Ishiguro keze nyomán varázslatos egységbe olvad, és a fájdalmas múltat még maga előtt is titkoló személyiség, valamint a kor és a környezet páratlan tanulmányává válik. Olyan fájdalmasan megindító és páratlanul őszinte mű ez, amely sokáig kísért az olvasó emlékezetében. A regényből készült feledhetetlen filmben a főszerepeket két remek, Oscar-díjas színész, Anthony Hopkins és Emma Thompson játszotta.

Kazuo Ishiguro

Könyvismertető:
Épp arról áradoztam, hogy mennyire jó lenne elolvasni ezt a könyvet, amikor felhörrent valaki, hogy mi a fenét tudhat egy japán, az angol arisztokráciáról? És tényleg... vajon mit?
Jelentem: MINDENT!
Az író Kazuo Ishiguro bár valóban Japánban született 6 éves korától Angliában él, és ma az egyik legünnepeltebb kortárs szépirodalmi szerzőként tartják számon. Egészen kivételes teljesítmény, hogy a  The Times besorolta az 50 legnagyobb brit írók közé (1945 óta). Azt hiszem a japán öröksége csak hozzátett a könyvhöz, hihetetlen mélységeket jár be, anélkül, hogy erőszakosan sokkolna, vagy fogalmazásmódjával betolakodna az ember elméjébe. Szolgálat, méltóság, tartás - újra jelentést adott ezeknek a csodás és elfeledett fogalmaknak, segített szavakba önteni, amit az angolok talán már elfeledtek...Olyan mint egy lassú folyású folyó amiről képtelen vagy levenni a szemed, te is belassulsz, és csak érzed, közben pedig nem történik semmi, a könyv már-már meditatív erővel bír.

Charles Higham: Howard Hughes titokzatos élete

Műfaj: Életrajz
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2004
Fordító: Kövesdi Miklós
Oldalszám: 442

Legendás gazdagság... Bizarr kedvtelések... Most kiderül az igazság a pénzről, az őrültségről és az emberről az álarc mögött... 

Charles Higham, a Hughes
életrajz szerzője

"Bárkit meg tudok vásárolni a földön!" – hirdette Hughes, és pénzét hatalomra váltotta a hálószobában, a fürdőszobában, sőt még az ország vezetésében is. Howard Hughes, a rekorddöntő pilóta, milliomos és filmmogul napjaink egyik legismertebb, de legkevésbé megértett alakja. Világhírű volt vagyona, merészsége és őrültsége. Charles Higham, a közismert bestseller-életrajzíró lerántja a leplet a látszatról, és feltárja előttünk Howard Hughes hihetetlen magánéletét:
- Hollywood legnagyobb csillagaival folytatott románcait (Katharine Hepburn, Bette Davis, Cary Grant, Tyrone Power és még sokan mások)
- szadomazochista kicsapongásait
- titokzatos kapcsolatát Richard Nixon elnökkel és a Watergate-botránnyal 
- excentrikus remeteként leélt utolsó éveit és halálát egy rejtélyes betegség következtében, ami könnyen lehet, hogy AIDS volt.
Charles Higham lenyűgöző portrét fest egy páratlan amerikai figuráról, a huszadik század egyik legnagyobb intrikusáról – egy megdöbbentő és felejthetetlen történetben.

Könyvismertető:
Melyik férfi ne vágyna arra a "kétségbeejtő" dilemmára, hogy életének pergő filmkockáit elemezve, műfajbesorolási gondja adódjon. Vajon kalandfilm? Vagy szimplán pornográfia? Nos, lehet irígykedni, mert egyvalakinek egészen biztosan sikerült mindkettőt egyszerre megvalósítania, és ez nem volt más, mint Howard Hughes.

Kevés igazán mosolygós,
és igazán önfeledt kép
maradt róla az utókornak

A National Geographic egyik dokumentumfilmjében találkoztam vele először. A szikrázóan okos, nyurga termetű, csibészes mosolyú férfi látszólagos szerénysége, és mesebeli gazdagsága igen meggyőző volt. Gondoltam, végre egy ember, akinek volt pénze, és élvezte az életet! A film kicsit ködös, néha idealizált képet fest Hughesról,  szóval épp ideje volt, hogy kicsit utánaolvassak...
Legendájáról rengeteg könyv született, melyekben szívdöglesztő machóként, vagy lelketlen gazemberként állítanak neki "emléket", de talán egy sem olyan pontos, és objektív mint Charles Higham biográfiája.
Az ismertető talán spoileresnek tűnik, de higgyétek el, ez csak a jéghegy csúcsa, alig árulok el róla valamit...
Semmi sem marad titokban, az étkezésétől kezdve, az irodai ügyein át,  hálószobába - de még a toalettig is eljutunk, bár ez utóbbi indiszkréció szükségességét erőteljesen megkérdőjelezem. Talán azért gondolhatta a szerző, hogy feltétlen be kell minket avatnia ebbe is, mert Hughes sokszor a WC-ről tartotta tárgyalásait? Passz...

Katharine Hepburn 

Hughes erősen kötődött

a bohém színésznőhöz,

de sosem tudott hű 

maradni hozzá. Egyszer így

nyilatkozott róla:"Nagyon

szerettem, mert tiszta asszony

 volt, aki négyszer is fürdött

naponta…" 

Abban szinte biztosak lehetünk, hogy különcségei, - és az hogy ezt megengedheti magának -, sokszor összemosódnak a későbbi elmebaj kezdődő tüneteivel.
Az egyik ilyen furcsa történet, hogy nagyon szerette a Baskin-Robbins jégkrémet, amikor megtudta, hogy nem gyártanak többé abból az ízből, amit épp akkor annyira szeretett, felhívta a céget, hogy nem-e tudnának  pár litert készíteni... csak neki. A gyár azt felelte, 1000 liter a minimum, mire Hughes természetesen azonnal megrendelte. Mikor megérkezett a szállítmány, Hughes belekóstólt, és azt mondta, már nem kívánja, így elosztogatta a személyzet közt.
A másik ilyen eset, hogy amikor kiderült, hogy nem gyártják majd többé kedvenc üdítőitalát, az egész gyárat meg akarta venni.

Az feltörekvő üzletember

"...vacsorára mindig félig angolos marhasültet evett, tizenkét szem borsóval, se többel, se kevesebbel. Ha valamelyik szem túl nagy volt, kicseréltette a pincérrel."

Esztétikum és túlkapások a hazai könyvpiacon

Épp az egyik aukciós oldalon kerestem egy nehezen beszerezhető könyvet, amikor szembetalálkoztam egy réges-régi könyvjelzővel, aminek a szövege a következő volt:

"SZENTSÉGTÖRÉS A CSÚNYA KÖNYV,
megtagadja hivatását, eleve lerontja az a hangulatot amely a termékeny, élvezetes olvasáshoz szükséges. Azon könyvön amelynek rossz a papírja, nyomása, csúnya a kötése, meglátszik messziről, hogy nem kedves gyermeke írójának, csak fejőstehene kiadójának.

Ne bízz benne, ne higyj neki, ne vedd meg az ilyen könyveket magyar Olvasó!"

Ez a kis papíros a szívemből szólt, és kedvem lenne néha 1-1 darabot küldeni néhány kiadónak, amikor szembesülök a botrányosan igénytelen borítókkal, és a hanyag nyomdai-, korrektori munkákkal.

Ehh, vajon mit szólna Kner Izidor - A Szentségtörés a csúnya könyv elnevezésű könyvjelző alkotója a mai könyvpiacon kialakult őrülethez...

Nézzünk néhány szörnyszülöttet...

Szenvedélyesen szeretem Kenneth Roberts történelmi könyveit, ezért igen megörültem, hogy olcsón be tudtam szerezni az egyik rég áhított példányt, az Oliver Wiswellből. 

A kiadó azt a fáradtságot sem vette, hogy újra digitalizálja a könyvet, hanem fogta az 1940-es kiadást, befénymásolta, a WC papírnál egy picit jobb minőségű lapra kinyomtatta (úgy ahogy, mert a térképeket már kihagyta), kerített hozzá egy viszonylag figyelemfelkeltő borított és piacra dobta. A csúcs azonban, hogy ez a kiadás még a könyv felét sem tartalmazza, és egészként van feltüntetve !!!  

Így kénytelen voltam levadászni azt a bizonyos eredeti példányt. Ez volt ugyanis az utolsó alkalom amikor teljes egészében kiadták ezt a kincset.

PL vs. Moly.hu pontozás

 Régóta görcsölök azon, hogy a blog és a moly.hu pontozási rendszere közti - igazából áthatolhatatlan - szakadékot valahogy áthidaljam. Arra gondolok, hogy a MOLY-on - már bocsánat -, de boldog boldogtalan dobálja a könyvekre az 5 csillagot (vagy akár az egyet), és ezzel az adott könyvet indokolatlanul emeli nem megérdemelt magasságba, vagy löki érdemtelenül a mélybe.

Ez persze abból ered, mert az illető olvasók (most még velem együtt) ott azt pontozzák, hogy az adott könyv mennyire tetszett, mennyire volt olvasmányos, kalandos, mennyire adta azt az olvasmányélményt, amire olvasója áhítozott. Ez persze érthető valahol. Baráti beszélgetésekben én is sokszor dobálózom azzal, hogy ez vagy az a könyv 10/10, ha rá akarom venni egyik-másik kedves barátomat, hogy márpedig azt a könyvet érdemes elolvasnia.

Itt a PL-en persze nekem is megvan a könyvekről a véleményem - le is írom -, a pontozásuk viszont alapvetően más. Gyakorlatilag talán az időtállóságukat veszi alapul (legalábbis valami ilyesmi volt a szándékom, bár a pontrendszer alapja ugye nem tőlem származik).

Amennyiben itt egy könyv 6 pontot kap, az elmondhatja magáról, hogy már egy jobbfajta könyvről beszélünk, (a moly-on ez ugye 60%-os rating, amin alap esetben el sem gondolkoznék, hogy elolvassam-e, ahogy a 70%-os vagy a 80%-os könyveken sem, annyi ott a 9x%-os könyv) a 7 pontosak pedig szinte minden esetben az árukat is megérik az adott irodalmat kedvelők számára. 

Olvasd tovább és mond el véleményed a PL I. részlegen

Michel Faber: A bíbor szirom és a fehér

Műfaj: Szépirodalom
Kiadó: GABO
Kiadás éve: 2005
Fordító: Módos Magdolna
Oldalszám: 818

A bíbor szirom és a fehér az 1870-es években játszódik. Sugár, a vonzó tizenkilenc éves szajha jobb életre vágyik. Miközben a londoni társadalom egyik rétegéből a másikba jutva felemelkedik, egész sereg szeretetre méltó vagy ellenszenves, remekül megrajzolt karakterrel ismerkedünk meg - egy önző illatszergyárossal, elborult elméjű feleségével, ájtatos bátyjával, rejtegetett gyermekevei, páváskodó előkelőségekkel, utcagyerekekkel, különféle ízléseket kiszolgáló szajhákkal és a bukott nők jó útra terítésen fáradozó Segélyegylettel. A körképszerű, több szinten zajló történet középpontjában egy fiatal nő küszködése áll, aki fel akarja emelni testét és lelkét a csatornából, Faber megdöbbentő történelmi tablóján Sugár a maga korának teremtményeként jelenik meg, együttérzése és éleslátása azonban kortalanná, általános érvényűvé teszi alakját. Az első oldaltól kezdve magával ragadó, a viktoriánus kor regényeihez mérhető történet rendkívül gazdag, szövevényes, elbűvölő és emlékezetes olvasmány.

Könyvismertető:

Michel Faber

Amikor belekezdtem a könyvbe, az jutott eszembe Dickens óta nem olvastam ennyire mély, és nagyhatású írást a viktoriánus London nyomornegyedeiben tengődőkről. És lehet, hogy most sokan felszisszennek, de még neki sem volt lehetősége (a kor szelleme miatt) olyan nyers őszinteséggel feltárni a hátteret, ahogy Michel Faber holland származású író megtette.
És, hogy miért érezhettem így?
Talán két részre osztható. Az egyik, hogy Faber rendkívül alapos kutatómunkát végzett a mű megírásakor. Régi térképekkel tapétázta ki a szobáját, kínos precizitással ügyel arra, hogy utcáról utcáról kísérjen végig minket a történet során, és aki ismeri Londont, pontosan tudja milyen részletekbe menően hiteles. Faber a viktoriánus korba kalauzol el bennünket, ahol  az etikett, a hagyományok és a vallás bűvkörében élték mindennapjukat az emberek, miközben létezett egy másik világ is Londonban, a maga 6000 bordélyával és közel 80 000 prostituáltjával, ahol havonta frissülő kiadványokban publikálják a legjobb házakat és szolgáltatásaikat.
Az író az első oldalon megszólít minket Olvasókat, úgy érezzük, hogy kézen fog minket, és kukkolókká leszünk az elkövetkezenő 818 oldal során, ami elég rendhagyó, és érdekes nézőpont.
Végigkísérjük a szereplők félelmeit, reményeit, szeretkezéseit, a részeg éjszakákat. Posztmodern ábrázolásmódja annyira naturalisztikus, hogy szinte érezzük a szagukat, betegségeiket és a megbomlott elme meghasonlásait.

A BBC 4 részes TV filmsorozatot
készített a könyvből, Romola Garai
főszereplésével

Az író aprólékos nyomozása nem áll meg a kor szociológiai jelentéseinél, hanem a régi időjárásjelentéseket böngész át, de a levendulatermesztést és az akkori fogamzásgátlási/magzatelhajtási technikákat is áttanulmányozta. Háromszor dolgozta át a történetet, számtalan barát és történész segítségét kérte, hogy minél valósághűbben örökítse meg Sugár történetét.

" - És mi kényszeríti, hogy ezt az életet élje? Talán a rossz társaság? Vagy az, hogy a társadalom nem fogadja be? Vagy... az öröm vágya?
  - Az, az, az öröm vágya, mindenképpen uram - hangzik a felelet. - Az evés örömének vágya. Ha eltellik egy nap, és én még egy falatot se ettem, hát nagyon vágyok rá, uram. Má'mint az ételre. - Vállat von, lebiggyeszti, aztán megnyalja az ajkát. - Gyenge vagyok , na."

Részlet Henry Rackham és Caroline, a nyomornegyedben élő szajha beszélgetéséből

Kim Stanley Robinson - A rizs és a só évei

Kim Stanley Robinson - The Years Of Rice And Salt

Eredeti megjelenés: 2002
Magyar kiadás: Metropolis Media, 2009
Hossz: 608 oldal
Műfaj: alternatív történelem, kaland, vallás, szépirodalom, science-fiction
Fordító: Uram Tamás
Díj: Locus-díj 2003

Képzeljük el, hogy a 14. századi Európa népességének nem 30-40, hanem 99 százalékát irtotta ki a fekete halál! Ez történelmünk egész menetét megváltoztatta volna. Kontinensünk keresztény kultúrája szinte teljesen megsemmisül, helyét a betelepülők iszlám és buddhista szellemisége veszi át. Az Újvilágot Kína fedezi föl, s a  Közel- és Távol-Kelet szuperhatalmainak harapófogójában vergődő India az egyetlen, amely a rohamléptekben fejlődő tudománynak és technikának köszönhetően magára vállalhatja a függetlenségre vágyó kisebb nemzetek vezetőjének szerepét. A minden könyvére alaposan felkészülő Kim Stanley Robinson a Vörös Mars után ismét egy rendkívül hiteles és hihető világot teremt, ám most itt, a Földön. Hétszáz év történelmét írja újra, lebilincselő alternatívát kínálva bolygónk múltjára, jelenére és jövőjére.

Kim Stanley Robinson

 Sok könyvvel szemezek már régóta, amelyeknek az idő előrehaladtával egyre kevesebb esélyük van, hogy valaha is valóban elolvasásra kerüljenek. Szerintem ez a könyv dobogós lenne közöttük. Egy szerencsés véletlen során azonban kikötött nálam egy belőle, hagytam is más irányú terveimet és nekiduráltam magam. Éreztem, ez nem lesz egy könnyed menet.

Nos részben lett csak igazam. A könyvet mindenesetre nem ajánlom azoknak, akik csak egy könnyed délutánt szeretnének eltölteni egy jó könyv társaságában. A történet kellően kalandos, izgalmas ahhoz ugyan, hogy az olvasó lelkesedését, kíváncsiságát végig fenntartsa, ám ennél sokkal többre vállalkozik - és sikerrel véghez is viszi.

Olvasd tovább...

Marina Fiorato: Siena lánya

Megjelenés: IPC MIRROR, 2011

Hossz: 324 oldal

Műfaj: Kortárs szépirodalom

„A TIZENKILENCEDIK SZÜLETÉSNAPJÁRA NYAKLÁNCOT ÉS FÉRJET KAPOTT AJÁNDÉKBA…”

A páratlan szépségű toszkán városban, Sienában a lóverseny, a Palio fontos része a kultúrának. Egy gyönyörű fiatal nő, Pia Tolomei jegyese is indul ezen a versenyen, és a menyasszony azért imádkozik, hogy a férfi veszítsen.
Pia apja érdekházasságba kényszeríti lányát, hogy politikai szövetségeseinek eleget tegyen, akik a város irányítását akarják bármi áron megszerezni. Azonban a makacs és kivételes szépségű Pia beleszeret egy másik lovasba, Riccardo Bruniba.

A Palio nem egyszerűen csak egy verseny a városok vezető kerületei között, hanem inkább halálos rivalizálás a szépség, a pompa és a maszkok mögött.
A várost vezető Violante Beatrix de' Medici hercegnő és Pia Tolomei a Palio után önkéntelenül szövetségesekké válnak, s a sorsuk örökre összefonódik.
A történetben keveredik a romantika és a politikai intrika, s betekintést nyerhetünk a Mediciek furcsa világába és szemtanúi lehetünk annak, hogy néhány erős akaratú jó szándékú ember, hogyan tudja megváltoztatni a tragikus következményekkel járó eseményeket.

Rövid értékelés:
Először is szeretnék gratulálni az IPC Mirrornak amiért ilyen csodás borítót készítet a könyvnek. Bár igaz, ennek a fotómanipulációnak az ég világon semmi köze a könyvhöz, mégis igazán elragadó. A téma szempontjából az angol kiadás borítóterve sokkal találóbb, azon legalább vannak lovak, de Popovics Ferenc munkájának esztétikai élménye egész egyszerűen vitathatatlan, és maximálisan kiszolgálja a kényesebb izlésű olvasó látványigényeit is. A félkemény borítás sem rossz megoldás, bár jobban örültem volna, ha keményfedeles változat is rendelkezésre áll.

A történet leginkább a cselszövős, szerelmes drámás kategória, bár a cselszövős rész nem épp a legsikerültebb, sőt mondhatnánk gyengécskének... túl lineáris, és az intrikus szál elvágása is túl gyors. A történelmi utószó alig fél oldalát pedig egyenesen vérlázítónak találtam!

No de akkor miért is olvassátok el a könyvet?

Mert az olasz felmenőkkel is büszkélkedő amerikai írónő már megint bevisz bennünket Itália történelmének korántsem napfényes, de annál titokzatosabb és kevésbé ismert világába, megint megmutat egy pici, de rendkívül izgalmas szeletet, amitől még többet akarunk belőle.
Valós történelmi események, és valós történelmi személyiségek felvonultatásával dolgozik.

Robert Schneider: Álomnak fivére

"Ki szeret, nem alszik" 

Robert Schneider: Schlafes Bruder
Eredeti megjelenés: 1992
Magyar kiadás: Frames kiadó, 1996
Hossz: 198 oldal
Műfaj: szépirodalom

Tartalom:

1803-at írunk. A történet egy eldugott vorarlbergi falucskában játszódik, Eschbergben.
Keserves kínok közt egy asszony vajúdik.Különös gyermeket hoz a világra, kinek sírására mindenki hátán végigfut a hideg. Mostoha sors vár a kis Eliasra: anyja szégyenében a kis különcöt elzárja a külvilágtól. Mert Eschbergben jaj annak, ki más, mint a többiek. Legyen az egy boszorkánynak hitt vénasszony, a bolondos szénégető, ki versírásra adja fejét, vagy éppen a zseniális tehetséggel megáldott csodagyerek, Elias. Mikor egy napon a kisfiú előtt megszólal a világ, a gyermek a hangok kavalkádjában különös, eddig sohasem hallott zörejre figyel fel.

A még meg nem született Elsbeth szívverésére. Azé a lányé, kit Isten néki rendelt, s aki iránt végzetes szerelemre lobban. Miután Elias egy tűzvész során kimenti Elsbethet a lángok közül, teljes egészében a lánynak szenteli életét. Attól fogva neki orgonál vasárnaponként az eschbergi templomban. Mivel úgy véli, bűn alvásra tékozolni az időt - hiszen ki alszik, nem szeret - letelepszik kedvenc kövére a folyóparton, s úgy dönt, többé nem hajtja álomra a fejét. Történetünk tehát Elias Alderről, a muzsikusról szól, ki huszonkét évesen végezte be életét, miután úgy határozott, nem alszik többé...

Rövid értékelés - nem spoiler mentesen...

A könyv szempontjából igazából mindegy, hogy mennyit árulok el még a történetből, mert a mű inkább hangulatok, érzések, víziók és bizarr felvillanások szédítő kavalkádja.

Van úgy, hogy az ember megcsömörlik kicsit a kedvenc műfajoktól és valami mást szeretne olvasni... Ilyenkor mindig nyitott szemmel járok és a sors által elémsodort könyveket veszem sorra, ilyen volt az Álomnak fivére, amire Amadea - bár akaratlanul - hívta fel a figyelmem...
Nos ez a könyv valóban különleges. Kicsit benne foglaltatik Ady A Hortobágy poétája, picit felidézi Erskine Caldwell regényeit, de amiben mégis különbözik, az a varázslat.
Mert kérem Schneider nemcsak kiváló íróként debütált nálam, hanem igazi varázslóként is.

A könyvek értékelési rendszere