 |
| A világ egyik legrégibb könyvjelzője |
A könyvjelzők története szorosan összekapcsolódik azok terjedésével, és fejlődésével.
Már a középkori monostorokban is használtak csíptetőt a tekercsekhez, melyek először bőrből, majd vékonyra lapított fémből készültek.
Reneszánsza viszont a viktoriánus korra tehetők, amikor az elegáns selyemzsinóros grafikáktól kezdve, a hímzéses textíliák, a gyöngyház berakásos fémek, és az elefántcsontból faragott cameok voltak divatosak. A századforduló után - talán a történelem dübörgésének köszönhetően - a kard és korona alakú fémcsíptők örvendtek nagy népszerűségnek.
Régen egy-egy könyvékszer élete végéig elkísérte tulajdonosát, de ahogy a világ is felgyorsult és fogyasztókká váltunk, a könyvjelzőinket is - ha van egyáltalán - eszerint alakítottuk.
A mutatós, de leginkább ötletes papírcsodák könnyen kezelhetőek, és bármikor pótolhatóak. Mindent elsöprő előnye azonban, hogy a kreativitás határa a csillagos ég. Íme néhány példa. Régen, és ma...
