Eredeti cím: Our Mutual Friend
Első kiadás: 1864
Műfaj: szépirodalom
Fordító: N. Kiss Zsuzsa
Kiadó: Európa Könyvkiadó
Kiadás ideje: 2013.
Oldalszám: 920
A szövevényes cselekményű mű fő témája egyik kritikusa szerint: a pénz, a pénz, és újra csak a pénz. Az események hátterében persze, mint mindig, emberi tulajdonságok állnak, jelesül a romlottság és a kapzsiság. Vízi hullát fognak ki a Temzéből, és ezzel nyomban kezdetét veszi az elhunyt vagyona fölötti civakodás. London nagy folyója azonban nemcsak a haláleset helyszíne, hanem egyben az újjászületés és a megtisztulás letéteményesévé is válik. A víz, a hömpölygő folyó ilyen módon metaforikus betetőzését jelenti a szerző egész karrierjének, központi szerepet tölt be a kalandos történetben, amelynek öt évvel halála előtt ért végére. Dickens London és a londoniak talán minden addiginál részletesebb rajzát adja itt, szerelem, személyazonosság és vagyon háromszögében, nagyszabású szereplőgárdával vázolja fel kora világát.
1856. június kilencedikén egy London felé tartó vonat kisiklik. A férfi és szeretője az első osztályon utazik, mikor a kenti Staplehurstnél leszakad alattuk a híd és a vonat több szerelvénye a folyóba zuhan. Koruk egyik legnagyobb vonatszerencsétlenségét kisebb sérülésekkel megússzák, a férfi pedig ottmarad segíteni a sérülteken. Később észreveszi, hogy hiányzik féltve őrzött táskája, ezért halált megvető bátorsággal visszamászik a hídról himbálózó vasúti kocsiba és kimenti az értékes holmit… El kell oszlatnom azonban a kezdődő félreértéseket, ez nem a Közös barátunk című könyv tartalma. A férfi ugyanis nem más, mint Charles Dickens, a hölgy titkos kedvese, Nelly Ternan, és a kincs, amiért a szerző még az életét is kockáztatta nem más, mint a Közös barátunk kézirata.Viharos körülmények között indult útjára a történet, és megírásának körülményei sem kevésbé drámaiak. Nem véletlen tehát, hogy Dickens utolsó teljes regénye egyben a szerző legösszetettebb remekműve. Barátságom azonban a könyvvel nem indult zökkenőmentesen, lassúnak éreztem, és időnként úgy gondoltam, ez lesz az a Dickens könyv, amit inkább becsületből, mintsem túláradó lelkesedéstől hajtva olvasok végig. Nem tudom, végül mikor ragadott magával az elbeszélés, de egyszer csak letehetetlenné vált, ráadásul számos olyan elemet fedeztem fel a műben, mellyel korábban nem találkoztam.
 |
| A staplehursti vonatbaleset 1856-ban |
 |
| Jelenet a filmfeldolgozásból. |
És akkor rögtön meg is kell állnunk pár szóra. Dickens soha nem volt túl nagyvonalú a női karaktereivel, amikor az észosztásra került sor. Képzeletének hölgyei kedvesek, elbűvölőek, csinosak, de sokkal inkább hatnak a férfi érzékeire, mint a józan eszére. Lizzie és Bella igazi áttörés az eddigi megszokott nőábrázolásokhoz képest, van jellemük, szellemük, és képesek a fejlődésre. Írására valószínűleg Nelly Ternannal való titkos románca nyomta rá bélyegét, kapcsolatuk dilemmáját pedig a regénybeli két nő párkapcsolati kálváriáján keresztül élte meg és gondolta újra.
 |
| Nelly Ternan és Charles Dickens viszonyáról 2013-ban The Invisible Woman címmel készült film Ralph Fiennes főszereplésével. Reméljük hamarosan a magyar mozikban is megtekinthető lesz. |
Dickens ebben a regényében szokatlanul sok erőszakos elemet vonultat fel. Szereplőit sorra fullasztja a Temze szennyes vizébe, férfiak, nők és gyermekek gyakran vannak kitéve fenyegetésnek, kiszolgáltatottságnak. Egy Dickens rajongóban rögtön felmerül a gondolat, vajon mi történhetett az íróval, hogy ilyen gátlástalanul méri a halált. Az életrajzi írásokban hamar meg is leljük ennek okát: Dickens a könyv írásakor már hadilábon állt az egészségével, ráadásul házasságon kívül született gyermeke meghalt. Súlyos kézfájdalom keserítette mindennapjait, köszvényes lába időnként annyira megdagadt, hogy járni is alig tudott, egyre romló szeme miatt pedig gyakran kapott dührohamot és köztudomású volt insomniája. Elfojtott indulatait kulcsfigurái gyötrésében élte ki. Ezúttal nem árnyal, és nem kendőz el semmit – sem az erkölcsi fogyatékosságot, sem a durvaságot, jellemábrázolása pedig kivételesen erőteljes.
 |
| A BBC feldolgozás szereplői |
Azt mondják, hogy egy könyv vastagsága mindig annak mutatója, hogy a szerző mennyire elkötelezett. Nos, ez egy igen vastag könyv, és nem csak az írásnak lehet elkötelezve egy művész, hanem a kiadónak is. A tartalomismertetésen fellelhető, hogy egyik kritikusa szerint a mű fő témája nem más, mint a pénz, a pénz, és újra csak a pénz, és hajlok arra a gondolatra, hogy igaza van, minden értelemben. A folytatásokban való közlés ezúttal sem tett jót a prózának. A monológok és a leírások időnként egyhangúak és ingerszegények. Ennél csak a Boffin család együgyű kedvessége kellemetlenebb, negédességük valószerűtlen és irreális.
 |
| Bradley Headstone karakterében Dickens először volt képes igazi gyilkost alkotni, akinek összetett a jelleme és nem a legszegényebb társadalmi rétegből kerül ki, hanem biztos egzisztenciájú, és nagy megbecsülésnek örvend. |
Az Európa Könyvkiadó jóvoltából most először olvashatja a hazai közönség magyarul Dickens tizennegyedik regényét, mégpedig N. Kiss Zsuzsa kiváló fordításában.
A Profundus Librum értékelése:
10/8
Kiemelkedően hatásos és ötletes mű, emlékezetes élmény, pár év múlva újraolvasható, a műfajt csak kerülgetőknek is ajánlható.
A könyvért külön köszönet az ekultura.hu munkatársainak és az Európa Könyvkiadónak, valamint Galgóczi Móninak a szöveg egyenetlenségeinek javításáért !
Webajánló:
A könyv angolul a Guttenberg Project oldalán
Dickens oldalak gyűjteménye
Írásunk az ekultura.hu oldalán
Dickens oldalak gyűjteménye
Írásunk az ekultura.hu oldalán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése