![]() |
„… mert tisztelem az igaz szerelmet, és félek tőle" Gustav Klimt |
Wilhelm von Hartelhez kulturális miniszter három faliképet rendelt a festőtől, az egyetem előcsarnokának díszítésére: Filozófia, Medicina, Jogtudomány. Mikor a képeket kiállítják, hangos a felháborodás. Nyolcvanhét professzor petíciót ír alá, melyben kéri a minisztert, hogy a műveket ne tegyék ki az egyetemen. Emil Zuckerkandl, az orvosi kar dékánja kiáll Klimt mellett, de magára marad. A Medicina című kép bal oldalán látható meztelen nőről, és egy másikról, aki állapotos, úgy szól az ítélet, hogy erkölcsöt sért. Ami pedig Klimtnek a filozófiáról vallott felfogását illeti, a legkevesebb, ami elmondható róla, hogy zavarba ejtő. Klimt dühös, kijelenti, hogy visszafizeti a honoráriumot, és a képeket megtartja. Az ügy politikai fordulatot vesz, a kulturális miniszterhez interpellációt intéznek a parlamentben... Egy keresztényszocialista képviselő azt kérdezi, „hogyan tűrheti a kormány a művészet eme visszaélését, mely obszcén képekkel veszélybe sodorja az ifjúság erkölcsét..." Az állam elutasítja, hogy a festő visszafizesse a honoráriumot, és azt követeli, hogy a képek kerüljenek vissza a minisztériumba. Klimt megtagadja az engedelmességet. Mikor a teherautó a háza elé érkezik, hogy felrakják rá a három tablót, felkiált: „Ha közel jönnek, lövök! Mondják meg a miniszternek!"
Végül az állam enged. De a vita hevessége, alakulása eltérítette Klimtet allegorikus, „elkötelezett" tárgyaitól. Egészen a haláláig, 1918-ig portrékat fest a bécsi társadalom csinos hölgyeiről, az ő megrendeléseikre dolgozik. A három kép 1945-ben elpusztult, amikor a nácik fölgyújtották az immendorfi kastélyt.
Klimtnek közben akadt egy csodálója Hitler személyében, aki, mint tudjuk, festői ambíciókat dédelgetett. A harmincas évek végén a Führer elrendelte, hogy Klimt képeiből rendezzenek kiállítást. Jó néhány portrét összegyűjtöttek, megmutatták neki. Azt kérdezte: „Ki ez?" „És ez?" „És az ott?"
Egy sor zsidó név hangzott el.
Hitler visszamondta a kiállítást.
Részlet: Françoise Giroud: Alma Mahler avagy a hódítás művészete című könyvéből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése