Épp az egyik aukciós oldalon kerestem egy nehezen beszerezhető könyvet, amikor szembetalálkoztam egy réges-régi könyvjelzővel, aminek a szövege a következő volt:
"SZENTSÉGTÖRÉS A CSÚNYA KÖNYV,
megtagadja hivatását, eleve lerontja az a hangulatot amely a termékeny, élvezetes olvasáshoz szükséges. Azon könyvön amelynek rossz a papírja, nyomása, csúnya a kötése, meglátszik messziről, hogy nem kedves gyermeke írójának, csak fejőstehene kiadójának.
"SZENTSÉGTÖRÉS A CSÚNYA KÖNYV,
megtagadja hivatását, eleve lerontja az a hangulatot amely a termékeny, élvezetes olvasáshoz szükséges. Azon könyvön amelynek rossz a papírja, nyomása, csúnya a kötése, meglátszik messziről, hogy nem kedves gyermeke írójának, csak fejőstehene kiadójának.
Ne bízz benne, ne higyj neki, ne vedd meg az ilyen könyveket magyar Olvasó!"
Ez a kis papíros a szívemből szólt, és kedvem lenne néha 1-1 darabot küldeni néhány kiadónak, amikor szembesülök a botrányosan igénytelen borítókkal, és a hanyag nyomdai-, korrektori munkákkal.
Ehh, vajon mit szólna Kner Izidor - A Szentségtörés a csúnya könyv elnevezésű könyvjelző alkotója a mai könyvpiacon kialakult őrülethez...
Nézzünk néhány szörnyszülöttet...
Szenvedélyesen szeretem Kenneth Roberts történelmi könyveit, ezért igen megörültem, hogy olcsón be tudtam szerezni az egyik rég áhított példányt, az Oliver Wiswellből.
A kiadó azt a fáradtságot sem vette, hogy újra digitalizálja a könyvet, hanem fogta az 1940-es kiadást, befénymásolta, a WC papírnál egy picit jobb minőségű lapra kinyomtatta (úgy ahogy, mert a térképeket már kihagyta), kerített hozzá egy viszonylag figyelemfelkeltő borított és piacra dobta. A csúcs azonban, hogy ez a kiadás még a könyv felét sem tartalmazza, és egészként van feltüntetve !!!
Így kénytelen voltam levadászni azt a bizonyos eredeti példányt. Ez volt ugyanis az utolsó alkalom amikor teljes egészében kiadták ezt a kincset.
Azóta csak a kalózváltozat van kint, és az óvatlan Olvasó, aki nem néz utána az angol változatnak, nem is tudja, hogy itt bizony alaposan átvágták.
A másik kedvencem az Aldina Kft. ill. a kiadásért felelős NYÍLÓ RÓZSA Kft. akik szintén hozzá merészeltek nyúlni a klasszikusokhoz.
Az áldozat ezúttal Louis Bromfield, aki az Árvíz Indiában című csodás könyvet írta. Ezek a furcsa nevű kiadók, az 1943-as Dante Könyvkiadó anyagát fénymásolták be, és nyomtatták ki, nem véve figyelembe, a kor előrehaladását, a szabványok változását, és az olvasói igényeket. Boros Györgyit "dicséri" a legsziruposabb nyálregényborítókat is megszégyenítő fedélterv, mely egyértelműen méltatlan a könyv szellemiségéhez, közel kézbevehetetlenné silányítja a Pulitzer-díjas író regényét. A romantikus irodalom kedvelői pedig igencsak csalatkozni fognak, ha elkezdik olvasni, mert bár a könyv úgy néz ki mint egy habkönnyű Harlequin regény, de koránt sem az.
Ennél már csak egy regényét sikerült mégjobban megalázni: Az akinek minden sikerülnél már a szerző nevének pontos leírása sem sikerült. De a Colorado című regénye se járt sokkal jobban. Ott már végképp szakítottak minden szabállyal, szó szerint toalett papírra nyomták, és Jockey Ewing Dallasával versengő borítót terveztek hozzá... Nem csak a korszakot tévesztette el a borító tervezője, hanem a kiadó a könyv adatait is elfelejtette a közölni, szerzői jogokról nem is beszélve... Pedig már akkor is volt internet, és ha nem is olvasták el a regényt, lehetett volna ötletet meríteni a külcsínhez a külföldi kiadványok nyomán...
Persze nem kell a régi könyvekig visszamennünk, hogy ilyen anomáliákkal találkozhassunk, a kortárs könyvgyártás is bőven szolgál példákkal, és nem csak az igénytelen borítótervek körében.
...amikor a külcsín+árkategória jóval magasabb mint a beltartalmi érték...
Nemrég a Kelly Kiadó sírta el magát, hogy a kalóz könyvdigitalizálók tönkreteszik az üzletük, ezért "bosszúból" (elnézést a szabad szóhasználatért, de kikívánkozott) nem fogják lefordítani a további anyagokat, SŐT (!) a már elkészül könyveket is visszatartják.
Hmm...
Nézzük mi is itt a probléma a Kellynél...
A témaválasztás egyértelműen arra utal, hogy ezzel bankot fognak robbantani.
A vámpíros/terézanyus/szexésnyújorkos könyvek eszméletlen kelendőek, ama bizonyos "fejőstehén" téma, - ergó tuti a bevétel. De ezt is lehet növelni, ha a külcsín fel van turbózva, hiszen szívesebben ad ki az ember pénzt azért ami szép... csakhogy...és itt jön a probléma, az Olvasó nem hülye. Hiába nyomtatják fotópapír minőségben, csillivilli formában, ha irreálisan 3000-4000-ért vesztegetnek olyan könyveket, amik bár kellemes szórakozást ígérnek, de csak egyszer olvashatók.
A digitális könyvforradalom az alvilágban már megtörtént, és ez tény... de pont azért alakult így a helyzet, mert nem volt egyensúlyban az ár a belbeccsel.
Véleményem szerint ezeknél a könyveknél meg kell nézni, hogyan lehet az előállítási költségeket csökkenteni - papírminőség, ívszámcsökkentés a hórihorgas betűméretek és sorközök kisebbre vételével...stb...stb...
Kérdés persze, hogy a kialakult rossz szokásokat - miszerint ezen irodalom kedvelői rászoktak az ingyenes kalóz változatokra - meg lehet-e változtatni.
Talán egy részénél igen...
De az Olvasó mindennél jobban rühelli, ha fenyegetik. Nem hozzák a sorozatokat? Oké, ott vannak a kalóz fordítók, majd ők behozzák ingyen, és bérmentve ha erre igény van. Egy kiadó stabil bevételét szerintem a tartalmi minőségre lehet építeni, hisz egyre másra dobálják ki a Steven Erickson, Bernard Cornwell és Scarrow könyvek kalóz változatait, mégis van egy masszív felvásárló tömeg aki akkor is meg fogja venni, mert érték, és kell a könyves polcra - ráadásul keményfedéllel - tehát még több pénzt is hajlandóak áldozni értük...
Hogy is van ez?
Tudomásul kell venni, hogy a digitális könyvek megjelenésével teljesen átalakul a könyvvásárlási szokás is. Tobzódunk a jobbnál-jobb könyvekben, de sajnos csak addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér.
Azokat a könyveket fogják az olvasók előnyben részesíteni, aminek értéke van, és szívesen látja a könyvespolcon, ráadásul még örökül hagyhatja gyermekeinek anélkül, hogy a szemétdombon végeznék.
Számomra a fent említett jelenség egyszerű környezetszennyezés, és bizonyos könyvek helyett szívesebben nézném inkább a fát...
Hát jó messzire jutottunk Kner Izidor népnevelő könyvjelzőjétől. De azt hiszem sokat tanulhatnánk tőle. A könyv írás, kiadás olyan hivatás, amit nem lehet pusztán bevétel és kiadási fronton vizsgálni.
És hogy miért?
Erre Schopenhauer adja meg nekünk a választ:
"Miként a föld rétegei sorozatosan őrzik meg elmúlt korszakoknak élőlényeit, úgy a könyvtárak polcai sorban elraktározzák az elmúlt tévedéseket és azoknak fejtegetéseit..."
És hogy a "mai kor rétege" vajon mennyi értéket fog képviselni?
Nos, ez a Kiadók lelkiismeretétől, és mértékadó jellegétől, valamint az értő Olvasó igényeitől függ, aki mer szelektálni, és szellemi fejlődését nem a fogyasztói társadalom birkaterelő reklámkampányaira alapozza.
Írd meg nekünk tapasztalataid !
szegény Bromfield..:D ezek a borítók még egy romana-füzeten is visszataszítóak. nem olvastam még tőle, valszeg pont ezért.
VálaszTörléshasonlóan borzasztó, csak másképp, amit az ulpius művelt a szingli fejvadász sorozattal.
kinsella könyvet nem olvastam még, nem is fogok, de szemet bántóan rondák a borítói.
most így hirtelen ez a kettő jutott eszembe.
az e-könyvekkel kapcsolatban meg egyetértünk. ahogy látom, a kiadók csak a kifogásokat keresik, hol az áfára hivatkoznak, hol a szerzői jogokra, hol meg arra, hogy az is kikerül a netre, meg hogy lehet egymásnak küldözgetni.
hát, nem tudom, én papírkönyveket is szoktam küldözgetni, de ha egyszer ezt bármelyik kiadó is számon kérné rajtam, hogy milyen jogon adom kölcsön, biztos hallana tőlem cifrákat.
egyébként meg tökmindegy, hogy e-znek vagy sem, így is, úgy is kikerül, csak így esélyt sem adnak maguknak, meg az olvasóknak, hogy legálisan hozzájuthassanak.
ez a colorado borító... uhh.
(van captchád, tudsz róla?:)
Ezeknél még az is jobb lett volna, ha egy üres fehér lapra írják rá a könyv címét, amúgy nagyon jó poszt. :)
VálaszTörlésKíváncsi vagyok, hogy megoldódik-e ez az e-bbok mizéria Mo-n, nem vagyok valami optimista. Szegény Bromfield...
Na ki is kapcsoljuk azt a captchát, köszi a jelzést - nem vettem észre :)
VálaszTörlésA digitális vs. papírkönyv boxmeccs sokáig nem fog megoldódni, bár a nyertes egyértelmű, és kiütéssel fog győzni. A kérdés az, hogy a kiadók milyen gyorsan és okosan veszik fel a tempót a vásárlói igényekkel.
Miért a Vaterán veszik az emberek a kalóz e-könyveket, amikor a kiadó/de akár a szerző is előállhatna digitális opcióval (persze ésszerű áron)...
Néha kicsit azokra a balatoni büfésekre emlékeztet a rendszer, akik egy szezon alatt szeretnének besöpörni mindent. Divat a vámpír? Hozzuk dögivel, olyan felárral, hogy hajjaj...
De ők is úgy jártak, mint a büfések... az emberek nem veszik meg a drága halat, hanem elmennek a Tescóba helyette... Tehát a rossz szokások kialakításáért, az általuk képviselt irreális üzletpolitika, a magyar emberek pénztárcájának fel nem mérése ugyanúgy felelős, mint a találékony digi-könyvező, tehát amikor mutogatás van, el kell gondolkodni miért történt meg mindez, azon kívül persze, hogy haladni kell a korral...
a vaterán árulnak e-könyveket? o.o nem semmi.:D
VálaszTörlésde olyan igénytelen így könyvet venni. az nem is könyv, mert ki tudja, mit kap az ember a pénzéért. beszkennelt lapokat, vagy fényképeket...
(a captchát nem sikerült kikapcsolni.:D)
Ez tényleg komoly? a Vaterán?
VálaszTörlésIgen, általában innen-onnan hozott kalóz korrektúrákat, változó minőségben. Igazából a legdurvább, hogy kérésre is "készítenek", vagyis inkább csempésznek anyagokat.
VálaszTörlésTalán ezt már nagyon nem kéne...
De örvendetes, hogy a könyvfesztiválon már sok könyvet e formában is meg lehetett venni, és bár az ára még mindig dörgedelmes, de indulgat valami...