Tegyünk a Földért! – Környezetvédelem: Értsd meg, hogy változtathass!

Eredeti cím: Agir Pour La Terre

Első kiadás: 2009

Műfaj: ifjúsági ismeretterjesztő

Kiadó: Alexandra Kiadó

Kiadás ideje: 2011

Oldalszám: 202

A minket körülvevő világ, a levegő, a termőföld, a víz, az ásványi anyagok olyannyira magától értetődőnek tűnnek, hogy létezésüket szinte észre sem vesszük. Ez a 12 év feletti gyerekek számára készült könyv részletesen, mégis egyszerűen és sok-sok példával illusztrálva magyarázza el, hogy a Földön rendelkezésre álló készletek bizony nem kiapadhatatlanok. A kötet ráadásul hasznos ötletekkel is szolgál, miként tudjuk megóvni környezetünket a magunk és a jövő generációi számára.

A tudomány világa - Lenyűgöző tények és érdekességek

Eredeti cím: World of Science

Szerzők: Ian Graham, Barbara Taylor, John Farndon, Chris Oxlade
Első kiadás: 2007

Műfaj: ifjúsági természettudományos ismeretterjesztő

Fordító: Mátics Róbert

Kiadó: Alexandra Könyvkiadó Kft.

Kiadás ideje: 2012

Oldalszám: 256

Ez a különleges ismeretterjesztő kötet segít megismerni a körülöttünk lévő világot, a legkisebb atom alkotóitól kezdve a Föld titkain keresztül a szüntelenül táguló univerzumig.
A gyerekek számtalan érdekes témáról olvashatnak hat izgalmas fejezeten át, s eközben felfedezhetik, hogy a tudomány eredményei mennyire nélkülözhetetlenek hétköznapi életünkben.
A szöveg és a lenyűgöző illusztrációk különleges megközelítésből mutatják be az egyes témákat, az utolsó fejezet kísérletei pedig játszva tanítják meg a gyerekeket a tudomány mindennapi alkalmazására.

A könyvről...

A Nemzetközi Tanulói Teljesítménymérés Program (PISA-mérés) monitorozó vizsgálata során kiderült, hogy végleg le kell számolnunk azzal az illúzióval, hogy a magyar gyermekek iskolában megszerzett tudása kiemelkedő. 2000-ben még a 15. helyen voltunk, de valahogy lemaradtunk és alig 6 év alatt a 23. helyre csúsztunk vissza, és olyan nemzetek vették át a vezető szerepet, mint a finnek, a kínaiak és a kanadaiak.

Valamit tenni kell! – kiáltanak a pedagógusok, mert a tanulás világában lemaradtunk, a gazdasági szakemberek számára pedig világos, hogy ahol csökken az érdeklődés a tudományok iránt, ott a gazdasági fejlődés is mérhetően csökkenni fog. De okolhatjuk-e mindenért az iskolarendszert? Meggyőződésem, hogy a természettudományokkal való helyes ismerkedés nem az iskolapadban kezdődik, hanem otthon. A szülők számára újra kell pozícionálni ezt a területet, új stratégiában kell gondolkodnunk, és ennek megfelelően frissíteni kell az eszköztárat. Azért is választottam az ajánló tárgyául ezt a könyvet, mert úgy gondolom, A tudomány világa lehet az egyik ilyen új eszköz, ami a nehezen motiválható gyerekek érdeklődésének felkeltésében segítséget tud nyújtani.

Gerald Durrell: A lehorgonyzott bárka

Eredeti cím: The Stationary Ark
Első kiadás: 1976
Műfaj: Ismeretterjesztő
Fordító: dr. Pesthy Gábor
Kiadó: Gabo Könyvkiadó
Kiadás ideje: 2003, 2013.
Oldalszám: 206

1976-ban, amikor Durrell ezt a könyvét írta, már javában működött saját állatkertje, de számos terve és vágya akkor még csak elképzelés volt a számára. Azóta ezek a vágyak valóra váltak: megépült a korszerű állatkórház és a biológiai laboratórium. Felépült a tágas hüllő- és kétéltű bemutató és szaporító részleg. A korábbi kartotékos adatnyilvántartási rendszer helyett ma már korszerű számítógépes hálózat működik. Új tágas és látványos állatbemutatók épültek, amelyek minél szélesebb körben igyekeznek kielégíteni a bennük élő fajok természetes igényeit. Létrejött az a nemzetközi oktatási központ, amely a világ minden tájáról odaérkező diákokat oktatja a ritka és kipusztulófélben lévő fajok fogságban történő szaporítására és visszatelepítésére. A Jersey Állatkert eredményes szaporító munkájának köszönhetően néhány fajt már sikerült is visszatelepíteniük eredeti élőhelyeikre: pl. a fekete oroszlánmajmocskát, vagy a mauritiusi rózsaszín galambot.

Gerald Durrell könyvei ma is aktuálisak; emberek százainak és ezreinek szereznek maradandó élményeket a világ minden táján. A Jersey Állatkert ma is vezető szerepet tölt be a ritka és kipusztulófélben lévő állatfajok megmentéséért folytatott fogságban történő szaporítási és visszatelepítési programokban. Az állatkert jelenlegi vezetése és összes dolgozója nap mint nap azon fáradozik, hogy a Durrell által kitűzött célokat minél teljesebb körben megvalósítsák. A tröszt nemzetközi oktatási központja évről évre újabb szakembereket képez, akik azután hazájukba visszatérve az eredeti élőhelyeiken igyekeznek megmenteni a kipusztulófélben lévő fajokat, vagy a világ valamelyik állatkertjében segítik a veszélyeztetett fajok fogságban történő szaporítását.

A könyvről:

Gerald Durrell, az 1995-ben elhunyt brit zoológus írásai első magyarországi megjelenésük óta folyamatosan kaphatók. Durrell méltán népszerű a magyar olvasók körében, hiszen humoros ismeretterjesztőin generációk nőttek fel, és sajátították el rajtuk keresztül a természetvédelem elkötelezett szemléletét. A magyarul először 2003-ban megjelent kötet nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy megváltoztassa az állatkertekkel kapcsolatos gondolkodásmódunkat. Igazi herkulesi feladat ez, mert nemcsak a fogságban tartás ellen küzdő civileket kell meggyőznie az intézményesített vadállattartás szükségességéről, de a szakmabeliek elé is kénytelen odavetni a kesztyűt. És bár a könyv 1976-ban íródott, döbbenetesen időszerű gondolatokat fogalmaz meg. Vidákovits István, a Fővárosi Állat- és Növénykert munkatársa egyenesen úgy fogalmaz, hogy minden állatkert-igazgatónak és állatkerti dolgozónak kötelező olvasmánnyá tenné.

A legtöbbünk képzeletében az állatkertek valóságos börtönként jelennek meg, ahol az állatok szűk és bűzös celláikban várják a megváltó halált. A legszomorúbb helyzetük azon főemlősöknek van, akiket kiragadtak eredeti élőhelyükről – az ő szomorú pillantásuk a legkérgesebb szívű látogatót is együttérzésre sarkallja. Ezzel éles ellentétben áll viszont, hogy ha megkérdezünk három járókelőt, hogy mire is valók az állatkertek, kettő közülük garantáltan a „szórakoztatást” jelöli meg legfőbb célként.

Durrell szerint azonban a viktoriánus mutatványos állatkertek ideje végérvényesen lejárt, és az intézményeket nem lehet tovább úgy kezelni, mint egy-egy város státuszszimbólumát. A tudós hamar a tettek mezejére lépett, és a Jersey szigetén létrehozott parkjában elvei igazát a gyakorlatban is bizonyította. Véleménye szerint a vadállatok tartása mindenekelőtt a faj lehető legalaposabb tudományos tanulmányozását teszi lehetővé. A fokozottan veszélyeztetett fajok számára létrehozott tenyészcsoportok biztosíthatják a kipusztulás elkerülését, a visszatelepítési programok pedig lehetőséget teremtenek a természetes környezetükben való fennmaradásra.

Nick Baker: Új amatőr természetbúvár - valamint gondolatok az ismeretterjesztés új generációjáról...

Eredeti cím: The New Amateur Naturalist
Műfaj: Természettudományos ismeretterjesztés
Első kiadás: 2004.
Fordító: Zölei Anikó
Kiadó: GABO
Hazai kiadás éve: 2006.
Oldalszám: 288

Ha a természetet szeretnénk megismerni, számos készségünkre, kutatási és megfigyelési módszerek ismeretére és ötvözésére lesz szükségünk. A televízió képernyőjén is feltűnt Nick Baker megosztja terepen szerzett tapasztalatait minden korosztálybeli szárnypróbálgató természetbúvárral. A világ számos pontján gyűjtött élményei segítségével mi is felfedezhetjük, mit jelentenek az állatok nyomai, miről árulkodnak életjeleik, életmódjuk vagy éppen a hangjuk. Az Új amatőr természetbúvár gyakorlatias és érdekes tanácsokkal szolgál arról, - hogyan válasszuk meg az öltözetünk és felszerelésünk darabjait, - hogyan lássuk át az állat- és növényvilág rendszertanát, - milyen, otthon is végrehajtható kísérletek és tevékenységek szemléltetik az elméletet, - hogyan figyeljünk meg emlőst, madarat, hüllőt és kétéltűt vagy éppen növényeket.

A könyvről:

Talán mindannyian emlékszünk még David Attenborough lélegzetelállító természetfilmjeire, amikor a hetente vetítendő epizódok során ott toporgott a televízió előtt az egész család. A tisztes angol úriember munkásságának köszönhetjük, hogy a tudomány úgy ugrott le a fennkölt akadémiai magasságokból a mindenki számára érthető közkincsbe, hogy közben nem sérült hitelessége, és nem vált a természettudomány vásári karikatúrájává. Attenborough ékes angolságát a pár éve elhunyt Végvári Tamás baritonja tette teljessé, és bár a világhírű tévés időnként lehasalt a porba, mikor felállt, úgy nézett ki, mint aki épp kedvenc szalonjába indul az öt órai teára.